"Az Aloe Vera Ivó Gél egyedülálló a piacon, mely a Fresenius Intézet pecsétjével büszkélkedhet."

A reklámmal/pr-rel/kommunikációs tanácsadással foglalkozó egyed a világon mindenhol a bullshit megtestesítője. A matematikus a világon mindenhol az egzaktságé. Az olyan szerencsétlen, aki a két halmaz metszetében tengődik (a minősítést most hagyjuk), maga a két lábon járó kognitív disszonancia. Ezért mindig öröm olyan írásokkal találkoznom, amelyek a vásárlói döntéshozatalról természettudományos megközelítéssel tesznek megállapításokat. A Neuromarketing blog például megbízható lelőhely ebből a szempontból.

Jonah Lehrer How We Decide című könyvének kritikáját is itt találtam, benne a következő részlettel a vásárlás közbeni agyi aktivitást vizsgáló kutatásról:

"Nem az történik, hogy az ember ránéz a termékre és kifejezetten költség-haszon elemzést végez. Ehelyett a számolgatást az érzelmekért felelős központoknak utaljuk ki, és a relatív várható élvezetet vagy kínt összehasonlítva döntünk."

Újság ez? Nyilván nem. MINDENKI tudja, hogy vásárlási döntéseink nem racionálisak. Ennek ellenére ugyanez a mindenki hangoztatja, hogy ő tudatos vásárló, akire nem hatnak a reklámok. És ugyanez a mindenki vesz tudatosan light margarint vagy éppen organikus gazdaságból származó vajat, MBT cipőt, Vademecum gyógynövényes fogkrémet. Mert a light = egészséges, organikus = egészséges, mezítlábas maszáj = egészséges, latin név + gyógynövény = tudományos + egészséges.

Az említett kutatásban is alkalmazott fMRI vizsgálatok nagy szolgálatot tesznek a marketingkommunikációval foglalkozóknak. Nem abban, hogy mi legyen a következő termékfejlesztés, vagy hogy milyen színű legyen a logó. Hanem abban, hogy minden eddiginél látványosabban bizonyítják: a vásárló ember a legritkább esetben racionális lény. Egyáltalán nem baj tehát, ha egy ötletről nem tudjuk racionálisan levezetve megmutatni, hogy működőképes. Pláne, hogy miért. Továbbmegyek, és lehet felháborodni kommentben: a legtöbbször az különbözteti meg a jó közepest az igazán fantasztikustól, hogy az előbbit meg lehet magyarázni.