A gyerekekre szabott marketingstratégia elég régóta foglalkoztat engem, több okból is. Egyrészt elég gyenge a felhozatal az ügynökségek részéről ebben a témában, ez már a Prizmára nevezett, alapvetően gyerekekre szabott kampányokban is látható volt számomra. Kicsit ezoterikusnak hathat, de szerintem kincset ér az a felnőtt, aki képes gyerekfejjel gondolkodni, megőrizni azt a frissességet, amit egy gyerek magában hordoz. Emellett, ebből következően nagyon kevés az a felnőtt, pláne kommunikációs szakember, aki tudná, hogy milyen lehet gyereknek lenni. Nem a hetvenes-nyolcvanas években, amikor ő volt gyerek, nem a kilencvenes években, amikor a gyereke volt gyerek, hanem most.

Ezért mindig örömmel olvasok olyan témákról, melyek gyerekekről szólnak. A Nielsen új kutatása ilyen.

A Nielsen-kutatás összevetette a felnőttek (anyu és apu) internethasználati szokásait a gyerekek nethasználati szokásaival. Ezek szerint, míg a portál és mailhasználat ugyanúgy fontos és kiemelkedő tényező, a gyerekek sokkal nyitottabbak az általános értelemben vett szórakoztató- és közösségi médiára (videók, zenék, játékok, közösségi szájtok), míg szüleiknek a szórakozási faktor még mindig inkább a hagyományos médiában érvényesül.

Hiba lenne azonban azt a következtetést levonni ebből, hogy a tinédzserek nem néznek tévét. Ez nemhogy nem igaz, de a kutatásból kiderül, hogy bár már nem abban az ütemben, mint eddig, de még mindig növekszik a tévé előtt eltöltött idő a fiatalok körében is. Emellett azonban feltűnő a növekedő mobiltelefon-használat, továbbá a mobilhasználati szokások kibővülése. A fiatalok növekvő arányban használják a telefonukat szórakozásra (videóstream, netezés). Ez is csak azt a már egyértelmű tendenciát mutatja, hogy a mobilmarketing egyértelműen az egyik meghatározó kommunikációs trend lesz a jövőben. Az alábbi táblázatból kiderül, hogy egyre fiatalabb korban kapják meg az első telefonjukat a gyerekek, sok esetben az első személyi számítógépük (többnyire laptop) előtt.

Megint egy érdekes kérdés, hogy a felnőttek nem szabályozzák a gyerekek médiafogyasztási szokásait. Bár a kutatás az Egyesült Államokban született, ahol a mobilszolgáltatók már filterezhető tartalmakra is lehetőséget adnak, a szülők mégsem a tartalom, hanem az offline szokások szempontjából korlátozzák a gyermekeik mobiltelefonhasználatát. Például nem lehet bármit letölteni, - elsősorban financiális okokból - nem lehet vacsoraasztalnál, iskolában mobilt használni.

Mi lehet a tanulság? A szülők többsége számára még mindig működőképesek lesznek a bevált módszerek, a hagyományos hirdetési formák, kiegészítve az új kommunikációs megoldásokkal. Azonban a fiatalok számára a médiafogyasztási szokások fragmentáltak, a személyes tartalom és személyre szabott média elképesztően felértékelődik.

Kérdés, hogy ezekre az új kihívásokra hogyan válaszol majd a kommunikációs szakma régóta jelen lévő ügynökségi krémje, anélkül, hogy el tudná képzelni, milyen lehet a mai világban gyereknek lenni?